A mai napon útjára indítom az új hóbortomnak - a zsugorkának - köszönhetően a blogomat, a Habosbabost, ami boltként is üzemel...majd. Remélem. :) -- A névválasztás a 12 éves húgomnak köszönhető............. -.- Ezzel csak arra célzok, hogy nem feltétlenül kell nagyon habos-babos dolgokra számítani tőlem; bár bevallom, hogy a korom (21) ellenére bírom a kedves és aranyos, mondjuk úgy "cuki" dolgokat... nem is szeretném, ami azt illeti, hogy a bennem lakozó gyerek valaha is eltűnjön. :)
Természetesen nem készítenék el olyan ékszert, ami nekem nem tetszik, de nem mondom, hogy mindet felvenném közülük. Azt készítem el, ami eszembe jut, kitalálok vagy megtetszik. Hangulatfüggő.
Minden ékszert saját kézzel rajzolok meg, nem használom a képrányomtatós-technikát, mert egyrészről az túl könnyű lenne, nem jelentene semmi kihívást; másrészről csak lézeres nyomtatóm van, az meg nem jó a zsuginak :D Harmadrészről: fejlődni, fejlődni, fejlődni!
Világéletemben szerettem rajzolni, de soha sem éreztem magamban elég tehetséget és bátorságot. Azt hiszem a szüleim sem, mert lebeszéltek ("Nem és kész!") a pályáról...viszont járhattam rajz-szakkörre, és érettségim is van belőle!:) .......................Eddig jutottam. *keserédes :)*
Végülis kapóra jött ez a technika, mert az ékszerkészítés által (részben) megvalósíthatom önmagam, és azt érezhetem, hogy nem módosítottam pályát. Tudom, ez illúzió, és önámítás, de mégis olyan jó érzéssel tölt el, mert ha csak hobbi gyanánt is, de azt csinálhatom, amit igazán szeretek, és amit mindig is szerettem volna...
Rajzolhatok - nem mintha amúgy nem -, alkothatok, fejlődhetek, és főként leadhatom a felgyülemlett kreatív feszültséget:)
Na, de egy szó, mint száz...
Vágjunk bele, és meglátjuk mi sül ki belőle! szó szerint:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése